Homérosz: Iliász (elemzés)

Az Iliász vezérmotívuma, Akhilleusz pajzsa

Vezérmotívum: haragmotívum – a harag nemcsak Akhilleuszra jellemző a műben. A harag és a belőle táplálkozó bosszú, a haragból született tett fontos cselekményformáló elem.

Ki kire haragszik meg az első énekben?

• Apollón papja megharagszik a görögökre, mert Agamemnón elkergeti, amikor eljön kiváltani a fogságból a lányát.
• Apollón is megharagszik a görögökre, amiért papját megsértették (és dögvészt bocsát rájuk).
• Agamemnón megharagszik a jósra, amiért a görögök elé tárja Apollón haragjának okát és azt javasolja, adják vissza a rabnőt, aki Agamemnón zsákmánya.
• Agamemnón megharagszik Akhilleuszra is, amiért szerinte vissza kell adni a lányt.
• Akhilleusz megharagszik Agamemnónra, amiért cserébe elveszi az ő rabnőjét, aki a saját zsákmányrésze.

A fentiek közül azonban csak Akhilleusz haragja válik cselekményformáló tényezővé, hiszen ő a legvitézebb akháj harcos. Ezért ő a mű főhőse.

Akhilleusz pajzsa: az Iliász egyik leghíresebb epizódja Akhilleusz pajzsának bemutatása. Ez a rész nem áll közvetlen kapcsolatban a cselekmény fő vonalával, de a mellékszálakkal sem. Amolyan kitérő, amely késlelteti a cselekmény továbbfejlődését. A nagyepikai művekben egyébként gyakoriak az ilyen önmagukban lezárt, némelykor életképszerűen megrajzolt mellékes részek (epizódok).

Homérosz művészi leleménye, hogy a pajzs részletező leírása helyett készítésének történetét meséli el. Ezzel megjeleníti a pajzson levő életképekben feltáruló világot. E világ bemutatása nem férhetett bele a trójai háborúról szóló elbeszélésbe, hiszen az otthon maradt görögség békés-civakodó mindennapjait mutatja be.

Héphaisztosz, a kovácsisten gyorsan és isteni tökéletességgel dolgozik, és sok-sok gyönyörű képet kalapált rá a pajzsra. Ezek az állóképek mozgalmas jelenetekké válnak: az emberek cselekednek, dolgoznak, vitáznak, harcolnak, táncolnak, hallatszik a lantok és a fuvolák hol harsány, hol édes hangja.

Akhilleusz pajzsa nem az a típus, amely a teljes testet eltakarja (nem ún. „mükénéi” pajzs), hanem kör alakú, amilyet később használtak.

Az ötrétű pajzs közepén, a legbelső körben a világmindenség jelenik meg, vagyis az emberi létezés legtágabb környezete (föld, ég, tenger, Nap, Hold, csillagképek).

A pajzs peremén a földkorongot ölelő Okeánosz látható.

A középső három körgyűrű a görögök életmódjába ad betekintést, mindennapjaikat ábrázolja.

Az 1. kör: a városi élet kétszer két jelenetben: 1. béke idején – lakodalmi menet, törvényszéki tárgyalás, 2. háborúban – a városok közti ellenségeskedés, az ostromlott város lakói kimennek portyázni, megtámadják az ostromlók csordáját, ebből véres harc támad.

A 2. kör: a tavaszi, nyári és őszi paraszti munka egy-egy jellegzetes mozzanata (a mediterrán éghajlaton 3 évszak váltja egymást): tavasz – szántás, vetés, nyár – aratás, ősz – szüret.

A 3. kör: a pásztorok életéből vett három jelenet: oroszlán támad a marhacsordára, völgyben legelésző juhnyáj, ifjak tánca az eladósorban levő szép lányokkal.

Ezek mind életképek, amelyek a városok közti kisebb perlekedéseket, viszályokat leszámítva harmonikus világot ábrázolnak, a békés, derűs otthoni életet idézik. Ezáltal a pajzson megjelenő világ mintegy ellenpontja a Trója alatti harcok komorabb világának.

Homérosz költői tudatosságát jelzi, hogy a földi halandók világának csak olyan mozzanatait jeleníti meg, amelyek másutt nem szerepelnek az eposzban (ezért nincs rajta a pajzson olyan, gyakran előforduló esemény, mint pl. a hajózás, az istentisztelet, a halotti szertartás vagy a versenyjátékok).

Egyes tudósok feltételezik, hogy az Iliásznak ez a részlete később keletkezett, mint maga a mű. Lehetséges, hogy az i. e. 4. században toldották hozzá az eposzt végleges formába öntő alexandriai tudósok. Ugyanis nagyon kérdőjeles, hogy az i. e. 8. században, Homérosz idején a görög ötvöstechnika volt-e annyira fejlett, amilyen mesterségbeli tudást e pajzs leírása alapján feltételeznünk kell.

Abban a korban a görög művészet még korai korszakát élte, a használati tárgyakat egyszerűbb geometriai motívumokkal díszítették. Ilyen pompás jelenetekkel telezsúfolt pajzsot még nem tudtak készíteni.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!