Homérosz: Iliász (elemzés)

Az Iliász története

Előzmények: az aranyalma története, melyet Thetisz és Péleusz esküvőjén Erisz, a viszály istennője gurít a vendégek közé – bosszúból, amiért nem hívták meg – „A legszebbnek!” felirattal. Az istennők közül hárman össze is vesznek azon, hogy kit illet meg az álma. A három versengő istennő, Héra, Aphrodité és Pallasz Athéné végül úgy dönt, hogy Parisz trójai királyfit kérik fel döntőbírónak.

Persze mindhárman megpróbálják megvesztegetni a herceget, mind felajánlanak neki valamit. Parisz végül Aphroditét, a szépség és a szerelem istennőjét választja, aki a legszebb földi nő szerelmét kínálja fel cserébe. A legszebb földi nő pedig szép Heléna, Meneláosz spártai király felesége. Aphrodité segítségével Parisz elrabolja Meneláosztól a feleségét a királyi kincsekkel együtt, és Trójába viszi. Ezért robban ki a háború a trójaiak és az akhájok között.

A férj hadjáratot szervez Trója ellen, melyben bátyja, Agamemnón és számos görög uralkodó és hős is részt vesz. A görögök ugyanis saját nemzeti büszkeségük sérelmének tartották az asszonyrablást. Az egyesített görög törzsek Agamemnón vezérlete alatt 10 éves elkeseredett háborút indítottak Trója ellen.

A háborúban az istenek is részt vesznek. A két megsértett istennő, Héra és Pallasz Athéné a trójai nép esküdt ellenségévé válik, míg Aphrodité a trójaiakat támogatja.

Cselekmény röviden: Tizedik éve tart Trója ostroma. Apollón papjának, a trójai Khrüszésznek a lányát, Krüszeiszt Agamemnón, a görög sereg fővezére elrabolta és hadizsákmányként ágyasává tette. Khrüszész eljön kiváltani a lányát, de elkergetik, Agamemnón nem hajlandó kiadni Krüszeiszt. Apollón megharagszik, amiért papját megsértették, és dögvésszel bünteti az akhájokat.

A baj okát tisztázó vezéri gyűlésen Kalkhász, a jós közli, hogy a dögvész addig fog tartani, amíg Apollónt ki nem engesztelik. Agamemnón megharagszik a jósra. Akhilleusz védelmébe veszi a jóst, szerinte a lányt vissza kell adni. Erre Agamemnón őrá is megharagszik.

Végül Agamemnón enged a kérésnek, azaz visszaszolgáltatja a rabnőt, de kárpótlásul elveszi Akhilleusztól kedves rabnőjét, Briszéiszt, aki Akhilleusz zsákmányrésze volt. A megalázott és vérig sértett hős emiatt megharagszik Agamemnónra és megtagadja a részvételt a háború további részében, azaz nem harcol tovább.

Arra kéri anyját, járjon közbe Zeusznál, hogy a görögöket mindaddig érjék vereségek, amíg Agamemnón ki nem engeszteli őt. Hadd lássa a fővezér, mire megy a hős Akhilleusz nélkül.

Meneláosz szembekerül Párisszal: párviadallal akarják eldönteni a háború végkimenetelét. Aki győz, azé a kincs és Heléna. Meneláosz az erősebb, Aphrodité azonban ködbe burkolja Páriszt, így megmenti az életét. A párviadal tehát nem hoz eredményt (a trójaiak hitszegése miatt), a két sereg kénytelen a nyílt harchoz folyamodni.

Egyelőre a görögök vannak fölényben, a véres csatákban Diomédész hősiessége egy darabig még ellensúlyozni tudja Akhilleusz távollétét, de végül mégiscsak felülkerekednek a trójaiak. Hektór trójai királyfi vezetésével már a görög tábort ostromolják, beveszik a tábor körül épített erődöt, s Hektór tűzcsóvát dob a szélső gályára (a gályák felgyújtása veszélyezteti a görögök hazatérését is).

Az akhájok veszítenek, a görög seregben pedig a válság jelei mutatkoznak, ezért Agamemnón most már kész lenne a bocsánatkérésre, és engesztelő követséget küld Akhilleuszhoz, vagyis megköveti őt és elégtételt kínál. A makacs Akhilleusz azonban nem enged, visszautasítja a megígért kárpótlást.

A kiváló trójai harcos, Hektór is küzd, egyre többen esnek el. Akhilleuszt most barátja, Patroklosz is kéri a harc folytatására, de a főhős hajthatatlan. A válságos helyzetre való tekintettel azonban vértjét neki adja. Vagyis hozzájárul ahhoz, hogy legjobb barátja az ő fegyvereivel szálljon harcba.

Patroklosznak sikerül a trójaiakat visszaszorítani, a városfalig űzi őket, de ekkor szembekerül a trójai király fiával, Hektórral, aki megöli és elveszi a fegyvereket.

Patroklosz halála jelenti a fordulatot az eseményekben. Legjobb barátja, gyermekkori társa elvesztése miatt Akhilleusz szörnyű fájdalmat és mértéktelen haragot érez, de haragja most már önmaga ellen fordul. Most már hajlandó újra bekapcsolódni a harcba, mert bosszút akar állni Hektóron, a trójaiak legnagyobb hősén és legfőbb gyámolítóján.

Kibékül Agamemnónnal, visszakapja Briszéiszt, így megsértett becsülete helyreáll.

Anyja, Thétisz készítettet neki új, isteni fegyvereket Héphaisztosz kovácsistennel. Akhilleusz ezután harcba száll és pusztítani kezdi az ellenséget. Embertelen vérengzést visz véghez, ami még az isteneket is megdöbbenti.

Végül megküzd Hektórral, legyőzi, megöli, de kielégíthetetlen bosszúvágya továbbra sem csillapodik, ezért ellenfele holttestét is meggyalázza. Ám Hektór apjának, az ősz Priamosznak könyörgésére megenyhül, mivel megsajnálja a sátrába jövő öregembert. Vérszomját legyőzi az emberiesség és az irgalom, s kiadja Priamosznak a fia holttestét. Így megtörténik a kölcsönös kiengesztelődés.

Ezután szünetel a harc. Hektór temetési ünnepségére Akhilleusz 12 napos fegyverszünetet rendel el. Hektór halálával megpecsételődik Trója sorsa, de Akhilleusz is tudja, hogy rövidesen meg kell halnia.

A továbbiakat azonban Homérosz már nem meséli el. Akhilleusz megbékélésével és a trójai hős temetésével végződik az eposz.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!