Wetzlari szerelmi élmények ihlették azt a regényt, amely viharos sikereket és világhírt hozott Goethe számára. Ez a mű Az ifjú Werther szenvedései (1774), mely magyarul ismert Werther szerelme és halála címen is (Szabó Lőrinc fordítása). Ez a levélregény lett a szentimentalizmus irányzatának sikerkönyve, a költő Sturm und Drang korszakának alapműve.
Később Weimarban Goethe alkotóerejét felemésztették a hivatali teendők, de Itáliában visszatért az alkotókedve, megtalálta magában a költőt. Az itáliai antik művészet hatására túllépett a Sturm und Drang irányzaton és a klasszicizmus felé fordult.
Barátságot kötött Friedrich Schillerrel, aki áttelepedett Weimarba, és közös irodalmi programot valósítottak meg, együttműködésük eredménye a német klasszika korszaka, melyet antik szépségeszmény és harmónia jellemzett.
Goethe befejezte 20 éve elkezdett fejlődés-vagy nevelődésregényét: Wilhelm Meister tanulóévei (1796), és megírta folytatását: Wilhelm Meister vándorévei. E regény fókuszában már a pozitív fejlődés gondolata áll, a főhős az élet értelmét keresi, végül orvos lesz.
Ekkortájt Goethe újra elővette a sokkal korábban elkezdett Faust c. drámai költeményét is, melyen élete végéig dolgozott, mely élete részévé vált, s addig nem tudott meghalni, amíg be nem fejezte.
A német klasszika ellenlábasa a Jénából kiinduló új mozgalom, a romantika lett, amely a középkor-kultuszt és az egzotikumot állította szembe a klasszicizmussal. Goethe támadta a romantika jénai központját, de ő maga is sokat felhasznált az új irányzatból. A romantikusok nagy része példaképének tekintette Goethét.
Az arab-perzsa költészet, a keleti világ bölcseletével való megismerkedés ihlette Goethe nagy versciklusát: Nyugat-keleti diván (diván = versgyűjtemény, antológia), 1819.
Faust. Goethe főműveként tartják számon.
Keletkezése: művén Goethe kb. 60 éven keresztül dolgozott. Sokat csiszolgatott, változtatott rajta. Négyszer fogott hozzá, háromszor hagyta abba, mindháromszor hosszú időre. A 60 éves formálódás következtében Faust meglehetősen összetett karakter lett, mivel Goethe változásait is magába olvasztotta.
- Ős-Faust: 1773 és 1775 között készült, néhány jelenetet tartalmaz. A főhős itt még a Sturm und Drang szellemiségét viseli magán, egy titáni lázadó, aki a végességen felülemelkedve a mindenséget akarja birtokba venni, a mindennel akar egyesülni.
- Töredék: 1790-ben az első rész első változata készült el.
- Faust I. rész: 1808-ban készült el. Ebben Faust az örökké törekvő-cselekvő ember képmása.
- Faust II. rész: 1824-től 1832-ig készült. Ebben Faust a klasszikus szépség birodalmában akar feloldódni, a zárlatban viszont már a racionális, gyakorlatias polgári gondolkodás embere.
Tehát Goethe élete végéig dolgozott a nagy művön, a téma ifjúságától öregkoráig elkísérte. Halála évében fejezte be, 5 nappal a halála előtt írta egyik levelében: „Több mint hatvan esztendeje, hogy a Faust koncepciója ifjúkorom óta előttem lebegett, elejétől fogva világosan, csupán a rendbe fűzés dolgában nem egészen részletesen.”
Korszak: felvilágosodás.
Korstílus: a hosszú alkotási idő alatt hatott a szerzőre a klasszicizmus, a romantika és a realizmus is.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
