Korstílus: romantika, de nem teljes mértékig. Vannak a regényben romantikus jegyek, de nem található meg mindegyik, példák:
- nincsenek idealizált hősök (a regény legromantikusabban ábrázolt figurája, aki legközelebb áll egy idealizált hősnőhöz, a légies, tiszta, naiv és romlatlan Mayer Fanny, de még ő is tesz angyalhoz nem méltó dolgokat, pl. bosszút áll)
- nincsenek szélsőséges jellemek (a negatív főhős, Kárpáthy Abellino se ördögi, inkább szánalmas vígjátéki figura)
- a főszereplők nem statikusak (pl. Kárpáthy János változik a regény során).
A romantika jegyei közül megtalálhatók:
- műfajkeveredés (anekdota, életkép, zsánerkép, népmese, kalandregény, társadalmi regény stb.)
- fantáziadús történet, helyenként meseszerű elemekkel (pl. a Mayer-lányok története, a legkisebb lány a jó)
- fordulatos, bonyolult, több szálon futó cselekmény (Kárpáthy-szál, Rudolf-szál, Fanny-szál)
- erőteljes érzelemvilág (nagy szenvedélyek, szerelem, harag, fájdalom, amelyek átformálják a lelket, pl. a szerelem hatására Szentirmay Rudolf megváltozik)
- szélsőséges, kiélezett konfliktushelyzetek (Kárpáthy János és Abellino harca)
- váratlan események (pl. amikor Mayer Fanny Kárpáthy János feleségeként jelenik meg a társaságban)
- jó és rossz harca, melyben a jók nemes ügyet képviselnek (haza és haladás, reformtevékenység), és tisztán kerülnek ki az alantas helyzetekből (pl. Mayer Fanny nem mocskolódik be)
- tablószerűen ábrázolt, mozgalmas jelenetek (pl. társasági élet, országgyűlés)
- a főhőst, Kárpáthy Jánost kivéve a szereplők statikus figurák (nem változnak a történet során, vagy ha igen, akkor nem lélektanilag hitelesen és fokozatosan, hanem hirtelen, egy nagy romantikus jellemfordulattal, ahogy pl. Rudolf, aki egy pillanat alatt teljes lelki fordulaton megy át)
- megjelenik az egzotikumok iránti vonzalom (Chataquela személyében)
A romantika mellett nyomokban megjelenik a regényben másik két stílusirányzat is:
- realizmus
- hiteles, összetett, fejlődésre képes jellemek – a főhős, Kárpáthy János realisztikus igénnyel van ábrázolva (belső változáson, lélektanilag hiteles jellemfejlődésen megy keresztül)
- valóságos helyszínek, környezet, amelyről az író pontos, hiteles leírást ad (ez megfigyelésen alapszik, amit Jókai utazásai során végzett) – a tájat festői, eleven színekkel, valósághű, részletgazdag képekben rözgíti
- valóságos történelmi személyek szerepeltetése („István”= Széchenyi István, „Miklós” = Wesselényi Miklós, akik egy fiktív karakter, Szentirmay Rudolf barátaiként szerepelnek, ezáltal a kitalált szereplőt is hitelesítik).
- szentimentalizmus – főleg Mayer Fanny történetének, szerelmének ábrázolásában jelenik meg (legjellegzetesebb az a jelenet, amikor Szentirmay Rudolf és Barna Sándor, akik mindketten szerették, váratlanul összetalálkoznak Fanny sírjánál, és amikor mindketten megcsókolják a márványba vésett Fanny nevet)
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!
