Cím: személyjelölő, a regény főhősére, Kárpáthy Jánosra utal, aki egy gazdag magyar főnemes, mágnás, őt nevezi meg Jókai nábobként.
A nábob szó dúsgazdag, fényűzően élő embert jelent, aki általában tékozló életmódot folytat. (A szót eredetileg Indiában használták a gazdag mohamedán tartományi kormányzókra, később az Indiában meggazdagodó angol gyarmati tisztviselőkre.)
Bár a cím konkrétan utal a regény egyik szereplőjére, általános jelentése is van. Az „egy” határozatlan névelő azt fejezi ki, hogy sok ilyen ember volt a korabeli Magyarországon, mint Kárpáthy János, akinek az életmódjában nincs semmi szokatlan: ő csak egy sok főnemes közül, aki pazarló, fényűző életet él.
Fejezetcímek: a fejezetek címadásában Jókai egyszerűségre törekszik, a fejezetcímek az adott fejezet tartalmát jelzik előre (pl. A pünkösdi király, Ezernyolcszázhuszonöt).
Idő: 1820-as évek, reformkor (Széchenyi István és Wesselényi Miklós még fiatalok), a történet 1822-ben indul.
Konkrét történelmi esemény is szerepel a regényben, az 1825-ös pozsonyi országgyűlés. (Jókai szívesen kötötte regényeiben a cselekmény szálait egy-két konkrét történelmi esemény időpontjához. Ez a hangulat felidézése mellett akár szimbólumépítés célját is szolgálta.)
Időtartam: kb. 4 év, 1822-1826. (A Jókai-regények időtartama általában nem korlátozódik rövid időszakokra, mert minden regény valamely társadalmi változást vagy egy vagy több, valahonnan valahová tartó életutat ábrázol.)
1822-ben kezdődik a történet, 1825 egy kiemelt évszám (pozsonyi országgyűlés), és fordulópont, mivel Kárpáthy János 1825-ben veszi feleségül Mayer Fannyt. A történet 1826 telén zárul, Kárpáthy Zoltán születésével és Fanny halálával.
Helyszín: sokféle, vannak külföldi és magyarországi helyszínek is. A regény egy része Franciaországban játszódik (Párizs, ermenonville-i erdő), más része Magyarországon. Magyar helyszínek: Pest (társasági élet), Pozsony (országgyűlés), Alföld (Kárpáthy-birtok).
A cselekmény három földrajzi pilléren nyugszik:
- elparlagiasodott (alföldi) nemesi élet színtere – a Kárpáthy-birtok Szabolcs megyében, a Felső-Tisza vidékén, és települései, Nagykunmadaras, Kárpátfalva (Kárpáthy János házassága után lesz fontos színhely).
- polgári élet színtere – Pozsony (Mayer Fanni, Boltayék lakhelye)
- nagyvilági arisztokrata élet színtere – Párizs (a 19. századi Európa fővárosa)
A Jókai-regények általában nem korlátozódnak egyetlen helyszínre, és a szereplők egyik helyről a másikra mennek. A helyváltoztatás (utazás) a történet lényegéhez tartozik. A szereplők sokat utaznak, főleg a nemesek. Az utazás köti össze a regény színtereit, a szereplők utazás révén lépnek át egyik világból a másikba.
Ihletés: Jókai maga is sokat utazott, és utazásai során anyagot gyűjtött regényeihez: érdekes történeteket, legendákat, amiket az emberek meséltek el neki. Regényei helyszínein személyesen járt (pl. a Felvidéken, Pozsonyban), így tudott róluk érzékletes leírásokat készíteni.
Szerkezet: epizodikus, anekdotikus, életképszerű (vagyis a regény anekdoták és életképek füzére – Németh G. Béla „életképkoszorúnak” nevezte). Ez azt jelenti, hogy rövidke epizódok, önállósult novellák összeolvasása által alakul ki a történet (ilyen epizód pl. a pünkösdi királyi koronáért vívott küzdelem).
Ez az epizódokra széteső szerkezet talán annak köszönhető, hogy a regény először egy napilapban jelent meg folytatásokban.
Lényegében az egész mű két anekdotára épül:
- egy parlagi, betyáros, tréfás kedvű magyar mágnás csínyei
- kései házasság és örökösödés: egy idős (70 éves) főnemes bosszúból, dacból feleségül vesz egy fiatal polgárlányt, hogy ne örökölhesse meg a vagyonát hitvány, kéjsóvár rokona (ebből örökösödési per lesz később a dilógia 2. részében)
Az elbeszélés ütemét az anekdoták elbeszélési technikája szabja meg.
Az első fejezetben a Somogy megyei Törikszakad csárdában összefonódnak a cselekményszálak, aztán szétválnak, majd újra egymásba fonódnak, és újabb események kiindulópontjává válnak. (A főszereplő, Kárpáthy János is több fejezet erejéig eltűnik a színről: megismerjük az első fejezetben, és csak a nyolcadikban bukkan fel újra, aztán pedig a tizenharmadikban),
Jókai mindig készenlétben tart egy következő cselekményszálat, amit az épp elbeszélt események szálába fűzhet. Példák:
- Abellino csábítási próbálkozásához hozzákapcsolja Fanny kibontakozó szerelmét Szentirmay Rudolf iránt.
- Kárpáthy János születésnapi ünnepségének koporsó-epizódjához hozzáfűzi az Abellino-féle szálat, és majd az Abellino iránti gyűlölet készteti az öreg Kárpáthy Jánost a házasságra Fannyval.
- Kárpáthy János és Fanny házasságának szálába beleszövi a Rudolf-féle eseményszálat, és ez fogja megteremteni a következő regény (a Kárpáthy Zoltán) alaphelyzetét.
Jókai folyamatosan növeli a feszültséget, amely előkészíti a váratlan fordulatokat, a meghökkentő csattanót pedig közbeszúrt epizódokkal késlelteti, hogy fokozza az izgalmat.
A regény 3 szerkezeti egységre bontható:
- egység: a mű első harmada főleg Abellino és Kárpáthy János környezetét, életmódját mutatja be.
- egység: A pünkösdi király c. fejezettel kezdődik, a helyszín a „szegény Magyarhon”, Kárpáthy János birtoka. Ismét a nábob tékozlására, hóbortjaira irányítja rá a figyelmet Jókai. Leírja a Kárpátfalvára látogató parlagi nemesek társaságát (akik újra fel fognak majd tűnni a nábob névnapján), és színes leírást ad a néphagyományról is.
A regény másik fontos fejezete (Ezernyolcszázhuszonöt) a reformkor nyitányát jelentő országgyűlést mutatja be. Itt egybefonódnak az eddigi cselekményszálak.
A regény második harmadának fő helyszíne tehát Pozsony, főhőse pedig Mayer Fanny, akit Abellino el akar csábítani, és aki végül Kárpáthy János felesége lesz.
- egység: a Kárpáthy János és Mayer Fanny házasságát követő események, a helyszín ismét Kárpáthy János birtoka.
Cselekmény (fejezetenként): ITT.
Cselekményvezetés: lineáris (időrendben halad).
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!
