Szentirmay Rudolf: nagy műveltségű, széles látókörű, világlátott főnemes, a történet kezdetén mégis életuntság, világmegvetés, bizarr különcködés jellemzi (byroni spleen).
Mosolytalan, megkeseredett, koravén fiatalember, aki a magyar aranyifjak egyikeként külföldön múlatja az időt és céltalan, dekadens életvitelt folytat. Nem érdekli a nemzet sorsa, tudni se akar a hazájáról, mindenfelé utazgat és nincs honvágya. Legjobb barátai két fiatal mágnás, István és Miklós, akik fogadásból gyalog, nélkülözések közepette járták be Európát.
Rudolf Amerikában utazgatott, onnan érkezik Párizsba. Annyira torkig van mindennel, hogy ki akar lépni az életből, ezért ajánlja Abellinónak a Chataquélával kapcsolatos fogadást. Látszólag a nő becsületét védi, hiszen Abellino megrágalmazta, de a valóságban ez egy körmönfont öngyilkossági kísérlet:(Rudolfnak meg kell halnia ahhoz, hogy kiderüljön, Chataquéla utána halna-e).
Viszont amikor ez a blazírt férfi véletlenül találkozik Párizsban a 16 éves Eszéki Flórával, egy pillanat alatt új emberré válik a tiszta, nemes női lélek hatására. Ez a változás igazi romantikus jellemfordulat. Rudolf teljesen megváltozik: hazatér Magyarországra, feleségül veszi Flórát, és egészen más életet él, mint azelőtt: tevékeny, építő jellegű életmódot folytat.
Ekkor a cselekmény szempontjából veszít jelentőségéből, és majd csak a történet végén kerül újra előtérbe.
Mivel Kárpáthy János felesége, Mayer Fanny erkölcstelen asszony hírében áll, és Flóra összebarátkozott Fannyval, Rudolf aggódik, hogy feleségére rossz fényt vet ez a barátság. Megpróbálja elválasztani egymástól a két asszonyt, Flóra azonban ragaszkodik a barátnőjéhez, akit továbbra is erényesnek tart. Ezért Rudolf Madarasra utazik a Kárpáthy-kastélyba, hogy próbára tegye Fannyt.
Azzal akarja csapdába csalni, hogy ő maga udvarol neki. Sokat vannak együtt, sétálgatnak a kertben, és Rudolf rájön, hogy Fanny az imakönyvébe gyűjti azokat a virágokat, amiket ő tépett le. Nemcsak Fanny erényességéről és tisztaságáról győződik meg, hanem az is kiderül, hogy a fiatalasszony már régóta reménytelenül szerelmes belé.
Látja, hogy Fanny szenved a visszafojtott szenvedélytől, és ez megrendíti. Az ő szívében is titkos és tilos szerelem ébred, annak ellenére, hogy boldog házasságban él Flórával.
Fanny tragikus halála után még jobban megnemesedik lelkileg, és a második regényben, a Kárpáthy Zoltánban már-már emberfölötti hőssé válik.
Barna Sándor: fiatal, öntudatos kézműves, asztalos legény, aki Rousseau műveit olvassa. Hét éve él Párizsban, ahol megbecsültség és jómód jut neki osztályrészül, mégis hazavágyik Magyarországra.
Szimbolikus értékű, hogy épp Rousseau sírjánál, Ermenonville-ben találkozik össze a három ifjú magyar nemessel: Wesselényi Miklóssal, Széchenyi Istvánnal és Szentirmay Rudolffal. Négyük között jó kapcsolat, barátság alakul ki, amely tartósnak bizonyul. Ez jelzi Jókai vágyát nép és nemesség összefogására. Később Rudolf és Miklós lesznek Barna Sándor párbajsegédei.
Barna Sándor menti meg Párizsban Fodor Jozefine (Mainveille-né) jó hírét és becsületét az Abellino vezette nyegle aranyifjaktól.
Hazatérése után Pozsonyban dolgozik Boltay János asztalosműhelyében, és őszinte, áhítatos szerelemmel szereti az asztalosmester egykori szerelmének, Teréznek az unokahúgát, Mayer Fannyt.
Mayer Fanny: a regény női főhőse. Szép, fiatal, erényes, mélyen vallásos, szerény, csöndes, finom lelkű polgárlány, akit a kéjsóvár Abellino fogadásból el akar csábítani. Az ő alakja hoz líraiságot a regénybe.
A Mayer család történetét, Fanny hátterét külön fejezetben meséli el Jókai. Fanny apja naiv, ostobán hiszékeny sikkasztó, akit félrevezettek. Öt lánya közül négy könnyelmű, léha és erkölcstelen. A házuk tele van gazdag kéjencekkel, de a családfő mit sem tud erről (pedig a háta mögött „szerelemkalmárnak” csúfolja mindenki). Mikor rádöbben a valóságra, elbujdosik szégyenében.
Testvére, Teréz kimenti ebből a fertőből a legkisebb, legszebb lányt, Fannyt, aki akkor 12 éves volt, és ő neveli fel.
Fanny 1825-ben 16 éves. Meghatóan tiszta lényét Jókai romantikus, költői színekkel ábrázolja.
Nemcsak Barna Sándor szerelmes a lányba, hanem Abellino is kinézi magának és csapdát állít neki. Pénzzel támogatja Fanny énekóráit, és Fanny anyja segítségével megpróbálja a lányt megvásárolni.
Fanny azonban egy másik férfiba szeret bele, akit nem ismer, de akit titkos jótevőjének vél: ő Szentirmay Rudolf, aki azonban ekkor már házasember. Amikor a lány megtudja az igazat, lemond a férfiról, de elfelejteni nem tudja.
Kárpáthy Jánoshoz azért megy feleségül, hogy bosszút álljon Abellinón, és hogy a nemesi körökbe jutva szerelméhez közelebb kerüljön, akiről akkor még semmit nem tud (a nevét sem).
Mivel csak polgári nevelést kapott, nehéz megállnia a helyét a nemesek között, ezért Eszéki Flóra segít neki, aki legjobb barátnője lesz. Aztán a rókavadászaton hivatalosan is találkozik Rudolffal, aki most látja őt először. Mikor Fanny rájön, hogy legjobb barátnőjének férjébe szerelmes, súlyos beteg lesz, és amikor felépül, kerülni próbálja Szentirmayt.
Tovább nehezíti helyzetét, hogy rosszindulatú szóbeszéd kering róla: azt mondják, rossz családból származik, 60 ezer forintért eladta magát stb. Ez a pletykálkodás készteti arra Szentirmay Rudolfot, hogy próbára tegye Fannyt, udvaroljon neki.
Fanny ekkor kerül legnehezebb helyzetbe, mert férjes asszony már, és az a férfi közeledik hozzá, akibe titokban régóta szerelmes. Bevallja érzelmeit Rudolfnak, de csak úgy, mint az okát annak, hogy eddig is kerülte őt és továbbra is kerülni akarja.
Amikor Rudolf megismeri Fanny érzelmei mélységét, megrendül a szenvedése láttán, és megbizonyosodik a fiatalasszony tisztaságáról és erényességéről. Fanny megkéri, hogy soha többé ne találkozzanak, és több találkozásra valóban nem is kerül sor.
Fanny története mélabús véget ér: hervadni kezd, az öngyilkosság gondolata is megkísérti, de végül nem a szerelmi bánatba hal bele, hanem gyermekágyi láz viszi el, amikor világra hozza Kárpáthy János fiát, Kárpáthy Zoltánt.
Eszéki Flóra: tiszta, jólelkű nemeskisasszony, Eszéki grófnő lánya, később Szentirmay Rudolf felesége. Az ő hatására javul meg Rudolf, aki Flóra miatt, Flóra társaságában tér haza Párizsból, és Flóra kedvéért változik meg.
Flóra a regény másik női főszereplője Fanny mellett, de kevésbé naiv és gyámoltalan figura. Fannyhoz képest, aki inkább szentimentális vonásokkal rendelkezik, Flóra az igazi romantikus hősnő, hiszen céltudatos és bátor asszony (pl. a férjének is nemet mond, amikor az el akarja szakítani Fannytól).
Kis Miska: nádudvari csikós, akit pünkösdi királlyá választanak, és jutalmul egy évig Kárpáthy János ivócimborája lehet. Ez idő alatt Kis Miska félretesz 120 ezer forintot Jancsi úr adományaiból és saját kártyanyereségeiből. Mikor letelik az egy éves pünkösdi királysága, nem kell visszatérnie a nincstelen életbe, mert földbirtokot és nemességet tud vásárolni magának.
Ábrázolásában megmutatkozik Jókai rokonszenve az ügyes, bátor, kemény és eszes magyar paraszt iránt, aki egyenrangúvá válik a tősgyökeres nemesekkel.
További szereplők: Teréz (Fanny nagynénje), Griffard (bankár), Mayerné (kerítőnő), Varga Péter (jószágigazgató), Palkó (hajdú), Fodor Jozefine (színésznő), Chataquéla stb.
Előzmények, források: a regény szereplőinek vannak irodalmi előképei, pl. Kárpáthy János, a parlagi nemes előképe Fáy András Bélteky Mátyás nevű figurája (A Bélteky-ház c. regényből), de Jókai regényhőse sokkal bővérűbb, elevenebb.
Hasonló művek, intertextuális kapcsolat: Rousseau Júlia, vagy az Új Héloïse c. szerelmes regénye az egyik szereplő, Barna Sándor kedvenc könyve, és Mayer Fanny történetének ihletforrása. Barna Sándornak ugyanolyan elérhetetlen Fanny, mint Saint Preux-nak Júlia, és Fanny ugyanúgy nem lehet együtt Rudolffal, ahogy Rousseau Júliája sem lehet együtt a szerelmével.
Hasonlóan alakul a két hősnő sorsa is. Mindketten hervadni kezdenek, de halálukat végül nem a szerelmi bánat, hanem betegség okozza. Fanny a szülésbe hal bele (gyermekágyi láz végez vele), Júlia pedig akkor betegszik meg végzetesen, amikor a tóba veti magát, hogy kimentse gyermekét.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 7. oldalra!
