A ló meghal a madarak kirepülnek egyöntetű versfolyam, szerkezete alapvetően lineáris. A narratív és a látomásos, lírai elemek folytonosan fölülírják egymást, és gazdagítják egymás jelentését, így értelmetlen a mű eredeti egységét megbontani, és szerkezeti részeket keresni.
Mégis megfigyelhető benne egy rejtett szakaszolás: 5 nagy egységre oszlik, s ezen belül a 3. egység további 9 részre bontható fel (talán erre vonatkozik az a sor, hogy: „9-féle tojást találtam a madárfészkekben”).
Az 1. egység (1-15. sor) témája a Pestről való elindulás.
A 2. egység (16-47. sor) az érsekújvári évek felidézése.
A 3. egység (48-477. sor) maga az elbeszélt utazás:
- Bécs (48-79. sor) – távlatkeresés
- vándorlás (80-129. sor) – közösség és munka
- Stuttgart: 1. hit és részvét (130-162. sor), 2. szerelem és halál (163-227. sor)
- vándorlás (228-283. sor) – remény és kudarc
- Brüsszel: 1. este vacsora (284-329. sor) – az apostolok utolsó vacsorájának profán változata, 2. éjszaka (330-367), 3. hajnal (368-406. sor) – letartóztatás, út a toloncházba
- Párizs (407-477. sor) – élet és költészet, a korábbi élmények fókuszba gyűjtése
A 4. egység (478-500. sor) témája a hazatérés Pestre.
Az 5. egység (501-510. sor) a befejező rész, gondolati összegzés, témája a megtalált hivatás vállalása.
A poéma első kiadásában a szöveg nem volt sorokra tördelve, hanem fekete pontokkal elválasztva nyomtatták ki, így a teljes laptükröt kitöltötte a szöveg, s egyetlen hosszú „mondatot” alkotott. Legalábbis külső megjelenésében olyan volt, mintha egyetlen hatalmas, csak verssorokra tagolt, írásjelek nélküli mondat lenne.
Később kétféle változatban közölték a szöveget: volt 538 soros és 510 soros változata is, és hol szerepelt vessző a címben, hol nem. Szerencsére a sorok konkrét száma nem fontos a vers értelmezése szempontjából.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
