Kassák Lajos: Mesteremberek, A ló meghal a madarak kirepülnek, Fújjad csak furulyádat

Kassák merész térbeli és időbeli síkváltásokat hajt végre. Van egy szubjektív idő a költeményben, amelynek más a tempója, mint az eseményeké: az utazás néhány hónap alatt zajlik, ezen belül a brüsszeli tartózkodás néhány óráig tartott, mégis ez a legterjedelmesebb rész, a mű több mint negyed részét foglalja el.

A versben sokféle utalás található.

  • utal a kommunista forradalomra, pl. „mindenki tudta már nem lehet messze isten órája / a fanatikusok bőre érzékenyebb mint a szeizmográf”, „oroszország a forradalom vörös tavaszával viselős
  • utal a forradalom utáni új világra és az új emberre, pl. „semmi kétség az asztrakháni péklány vagy a szentpétervári szajha / egy napon meg fogja szülni az új embert” Erről az új világról Mesteremberek című versében is írt Kassák.
  • utal a nyugat haladóbb voltára („európa leköpi bennünk az ázsiait”) és a kelet elmaradott voltára („oroszország hasonló a megműveletlen földhöz”)

 

A leggyakoribb utalásos motívum Kassáknál az ún. önreflexív alakzat, amikor az önértelmezés igényével tekint vissza a múltjára. Legtöbbször a költőlétre reflektál:

  • nekem versek és hadzsura erdők kezdtek nőni a fejemben
  • ilyenkor tehát a verseimen dolgoztam akik úgy jöttek / elő a fejemből mint valami aranygyapjas birkák
  • még utóbb is költő lesz belőlem
  • tegnap két verset küldtem haza a független magyarországnak
  • én költő vagyok / tehát csak tudom / a lámpások azért égnek jól mert kétszer turatámó / és tele vannak petróleummal
  • mert akkor már költő voltam megoperálhatatlanul
  • s tudtam csak föl kellene hasítani a szügyemet és tiszta / arany csurogna ki a szívemből
  • igéim virágokban lobogtak már a mezőkön
  • szegény eszemben kinyíltak a liliomok
  • én csak együgyű költő vagyok csak a hangomnak van éle
  • bizonyos hogy a költő vagy épít magának valamit amiben kedve telik / vagy bátran elmehet szivarvégszedőnek” (a költői szakmában különleges teljesítményt kell nyújtani, különben nem ér az egész semmit, de a mondat azt is jelzi, hogy Kassák eljutott a rend, az építés igényének kimondásához – később a konstruktivizmus felé vezetett az útja)

 

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!