A Vanitatum vanitas jelentősége és utóélete
A Vanitatum vanitas nagy hatást gyakorolt az utókor költőire, Arany János művészetfilozófiájában például többször felbukkan. 1859 májusában elkeseredett barátjának, Tompa Mihálynak a következő testi-lelki nyavalyák ellen való „orvosságot” ajánlja: „(…) a napokban igen jó kedélyflastromra találtam bukkanni, s ez Kölcsey »Vanitatum vanitas«-a, melyet máskor csak tréfára vettem, de most betű szerint hiszem, vallom és követem (…).”
Hatvan évvel később Reviczky Gyula (1855-1889) megidézi Kölcsey szellemét Magamról című versében, amely nem olyan energikus költemény ugyan, mint a Vanitatum vanitas, de érezhetően Kölcsey versére játszik rá. Szerkezete, verselése is hasonló, és szövegszerű utalás is van benne a Vanitatum vanitasra: „Felpanaszlod lázban égve: / Bölcs elméje, jók erénye / S fényt sugárzó lángod, ég, / Csak hiúság, búborék.”
A mű utóéletéről érdemes azt is tudni, hogy a 20. században Orbán Ottó (1936-2002) is írt egy Vanitatum vanitas című verset, amelyben név szerint is megemlíti Kölcseyt („Itt a vers, a versed mása, / dúlt idegzet, Kölcsey / itt a vers, hogy haldoklása / közben nyelvét öltse ki”). A költő a nagy előd művészi eszközeit alkalmazva fejez ki modern stílusban, saját korának szóló mondanivalót („mert hiába új a század, / ha a régi a gyalázat / s fölöttünk a komor ég, / a nagy szappanbuborék”). Ez a reminiszcencia (egy korábban keletkezett mű tematikus, motivikus elemeinek kölcsönvétele) jól jelzi, hogy hiába telt el száz év, a helyzet még mindig ugyanaz, Kölcsey verse az utókor számára is aktuális.
Kölcsey Ferenc által megalkotott HIMNUSZT(mit más népek himnuszára VÁLASZKÉNT MEGALKOTOTT), csak és kizárólag magyarul, következetességgel lehet felismerni teljes mélységében..
A „Vanitatum vanitas” veritász lebontja mindazon nevetségességeket amit más közösségek öröknek, változatlannak képzelt cselekményeket, amit a HYMNUS FÉLRE TESZ..
Lásd itt a példa… Kölcsey nem volt magyar bambán megvezethető és megvezetett hülye: a hymnuszban az Y jelzés értékű, AZ AZ NEM RÉGIES ELÍRÁS.
/amennyiben az lett volna életében többször cserélgette volna az i betüt, a nem csupán betű értelmet képviselő Y írás jellel/
Üdv!
Szaniszló Attilànak hívnak.
Én ebben a műben semmilyen pesszimizmust nem véltem felfedezni, csupán életbölcseletet.
Szerintem az ember számára nem felismerhető az, ami hiányzik belőle.
Arra gondolok például, hogy mondjuk a harag számára a jóindulat létezése értelmetlennek, oktalannak tűnik, vagy fel sem tűnik neki.
De az ember számára vajon melyik a jobb?
Vagy melyik ártalmasabb?
Vegyünk egy egyszerű példát :
– ha haragszom, az stressz, ha stresszelek , akkor stressz-hormonok termelődnek a szervezetemben, ezek a hormonok manapság már köztudott, hogy megbetegítő hatásúak.
Amikor elborul az elmém, akkor én sem értem a józanész szavát.
Köszönöm!
Milyen a véletlen! A Vanitatum vanitas című versről szóló eszmecseréhez a Hadházi bolondozását záró, Bornaival közös énekszáma vezetett el. Bornai szövegének többször ismételt „tudományos kártyavár” kifejezése juttatta eszembe a Vanitatum vanitast. Bornai nemcsak dalszöveg író, hanem a Bornai sejtés című esszé szerzője is, tehát feltételezhető róla a Vanitatum vanitas pesszimizmusának mai tudományos alapokon történő költői újra élése egy bolondozás keretei között, ha jól tévedek. Párversként Kölcsey műve a Hymnussal együtt, -keletkezése körülményei szerint együtt átgondolt két műként-a hiten alapuló világ, és a világ materialista értelmezésének alternatíváját adhatja. A Hymnus hite: egy pusztuló kis ország lét igazságába vetett hitének, és az ateista okságnak a szembe állítása, a kor tudományos megismerhetőségének keretei között. A hit ellentéteként az élet realitásainak állati egykedvűséggel történő elfogadása logikai szükségszerűségét mutathatja meg az ellenpélda. Pascal, aki a kombinatorika matematikai alapjait lefektette, fél tréfásan a hit oksági-játékelméleti alapú elfogadását ajánlotta: Mit veszíthet az ember, ha istenhit alapú tévedésben hal meg? Halála után (az öröklétet illetően) semmit. Mit veszít, ha ateistaként téved és kárhozatra jut? Mindent. A matematikus hívő óta Gödel matematikusként bizonyította: Egy algoritmusokon alapuló axióma rendszer vagy teljes, vagy ellentmondás mentes lehet csak. A kettő együtt nem lehetséges a számelmélet törvényeinek betartásával. A materializmus eszerint adhat ellentmondásmentes válaszokat bármire, de ezek a következtetések szükségszerűen legalább egy logikus, elvárható tényezőt nem vesznek figyelembe. A két mű bármennyire is pesszimistának tűnik, végső soron illik hozzájuk az űrstoPPosok számára írt ajánlás: Ne ess kétségbe!