Pongrácz István gróf: a regény főszereplője, Nedec várának ura. Külsejét egyetlen mondattal írja le Mikszáth: „Különben derék szál legény volt, magas, daliás, feltűnő piros arccal, hetyke bajusszal.”
Lovagias erkölcsű, becsületes, tiszta jellemű, de bolondos, különc figura. Fura, „későn született” ember, aki nem hajlandó tudomásul venni azt, hogy az idők megváltoztak, és 17. századi várúrként él a 19. században. Furcsa rögeszméi, hóbortjai vannak, hamis illúziók hatalmasodtak el rajta. Egy letűnt korhoz ragaszkodik, amit a történelem élményével kapcsolatos tudathasadása idéz elő.
Mikszáth lélektanilag nem elemzi Pongrácz rögeszméit, nem ismerjük meg különcsége kifejlődésének történetét sem. Hősét kívülről ábrázolja, és kicsit mosolyog rajta, ugyanakkor nem teszi komikus, nevetséges figurává.
Pongrácz ugyanis sok tekintetben értékes ember, aki méltó a megbecsülésre. Nemes érzések élnek benne, lényében van valami lovagi finomság, tisztaság. Nincs meg benne a dzsentrire jellemző önzés, törtetés, mohóság és élvhajhászás, se a hazug képmutatás. Őszintén hisz egy letűnt kor eszményeiben, melyeket sokkal jobbnak, szebbnek lát a kisszerű jelennél.
Nemcsak más, hanem különb, mint a környezetében élő dzsentrik, jellemesebb, mint a környezete, és emiatt a röghöz kötött nép is a bálványozásig szereti. A regényben egyedül neki van kiforrott értékrendje és egyedül ő cselekszik következetesen.
Karakterének megformálása az emberismeret bravúrja. Jellemét sokféle, nemegyszer egymással ellentétes vonás határozza meg: egyszer zsarnok kényúr, máskor nemes lovag. Lesántulásának története idétlen arisztokratának, Apolkával szembeni viselkedése mélyen érző embernek mutatja. Beszterce ellen indított hadjárata komikus, halála és temetése tragikus esemény.
Jellemét másképp látják parasztjai, másképp a színészek, másképp az ifjú Behenczy és másképp Estella vagy Apolka. Maga az író szándékosan nem foglal állást, mert azt akarja megmutatni, hogy milyen sokféleképpen vélekedhetünk ugyanarról a jelenségről.
Mikszáth pontosan megrajzolja azt, ahogy Pongrácz keresztülmegy egy lélektani folyamaton. A csöndes rögeszméket egy valóban tébolyult vállalkozás (hadüzenet, ostrom) követi. Amikor Apolka belép az életébe, személyisége elmélyül, helyenként megrendítő drámai hangsúllyal gazdagodik. Egész lénye csendesebbé, szelídebbé válik.
A gróf eleve szemben áll a polgári világgal, és ezt a szembenállást csak fokozza Apolka iránti rajongása és a lány elvesztésétől való félelem. Mindezt a tudatállapotbeli romlást a párbaj következtében elszenvedett sérülés fizikailag is súlyosbítja. Az eseményeket befelé úgy éli meg, mintha az Istennel viaskodna és szorong az ördög bosszújától.
Pongrácz felemás tragikumának nyitját talán abban az ellentétben foghatjuk meg, amely a maga választotta „középkori várúr” szerep és a felszakadó természetes emberi érzelem (az Apolka iránti szeretet vagy szerelem) között feszül.
Pont azáltal veszíti el a boldogságra való utolsó esélyt, hogy mániákus színészkedéssel harcol a maga teremtette külön világért. Ugyanis ha elfogadta a túszátadás komédiáját, akkor a túsz kiváltását is el kell fogadnia, azaz a lovagi becsület azt kívánja, hogy lemondjon Apolkáról, amint visszakapja Estellát. Ez összetöri álomvilágát, elméje végképp megbomlik s véget vet az életének.
A fenti lélektani folyamatnak a rajza arra vall, hogy Mikszáth jól ismerte az emberi torzulások groteszk fájdalmát. Az emberi lélek titkainak beavatott kutatója volt.
Behenczy bárók (Behenczy Pál és fia, Károly): Pongrácz szomszédai, akik egykor dúsgazdag család voltak, de Behenczy Pál minden vagyont eltékozolt. Felesége évi tíz-tízezer forint évjáradékot hagyott rá és fiára, amit félévenként fizetnek ki nekik. Az összeget mindketten tíz-húsz nap alatt elköltik mulatságaikra, aztán a következő részletig a düledező, ócska várkastélyban tengetik életüket.
A Behenczy bárók alakjában Mikszáth a dzsentri másik típusát ábrázolja: az elaljasodott, erkölcsileg lezüllött, a polgári fejlődés miatt elszegényedett és élősködővé vált „úri svihák”-ot. Ragaszkodnak a régi úri életmód látszatához, de anyagilag nem tudják finanszírozni ezt az életformát.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
