Petőfi Sándor: Nemeti dal, A XIX. század költői, Egy gondolat bánt engemet, Az alföld, A puszta télen, Európa csendes, újra csendes, Felhők, Petőfi Sándor portréja, versei: A négyökrös szekér, Füstbement terv, István öcsémhez, A csárda romjai, A Tisza, Magyar vagyok, A királyokhoz

Címértelmezés

A cím téma-és műfajjelölő: meghatározza a műfajt, hiszen valóban dalról van szó, de miért „nemzeti” ez a dal?

A „nemzeti” jelző egyrészt kifejezi, hogy az egész nemzethez szóló közösségi jellegű költeményről van szó. Másrészt arra is utal, hogy a magyar forradalom erősen helyhez kötött nemzeti forradalom, ahogy az európai forradalmak is mind nemzeti forradalmak voltak.

De nemzeti azért is, mert a nemesség szemében is összekapcsolódott a nemzeti függetlenség a reformok gondolatával.

A versben pont az a nagyszerű, hogy Petőfi – ellentétben más forradalmi verseivel – itt nem választja szét a magyarságot népre és nemesekre: nem a népnek követel jogokat a nemesekkel szemben, hanem az egész magyarságnak követel szabadságot az elnyomó idegen hatalommal, Ausztriával szemben (függetlenül attól, hogy ki milyen társadalmi osztályba tartozik).

A Nemzeti dal a nemesség számára sem sértő, egy arisztokrata számára ugyanúgy vállalható, mint egy paraszt vagy polgár számára. Ennélfogva a vers alkalmas volt arra, hogy egyesítse a különböző társadalmi osztályokat a nagy cél, a nemzeti függetlenség kivívása érdekében. A cím is azt hangsúlyozza ki, ami összeköti, eggyé kovácsolja a magyarokat, és nem azt, ami szétválasztja őket.

Ugyanakkor politikai értelemben a magyar nemzet még csak akkortájt formálódott, a nép akkoriban készült nemzetté válni, és a címbeli „nemzeti” jelző azt is kifejezi, hogy a vers ennek az új öntudatra ébredt közösségnek az érzéseit közvetíti.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 6. oldalra!