Timár tönkreteszi Brazovicsot és feleségül veszi Tíméát, de házassága boldogtalan. Timéa hálás neki, tiszteli, felnéz rá, de titokban Kacsukát szereti. Jó feleség, hűséges, valóságos szent, de „nem nő, hanem mártír”. Végeredményben Timár e házassággal boldogtalanná teszi Tíméát és ő maga is szerencsétlenné válik.
Miközben mindent megszerez, amit akar, mindent el is veszít abból, ami igazán fontos. Veszteségérzete a feleségével kapcsolatban a legerősebb. Sejtette, hogy Timéa Kacsukát szereti, így házasságát nem tiszta szívvel kötötte meg. A házastársak közt nem tud bensőséges, őszinte viszony kialakulni Timár bűne (a hozomány eltulajdonítása) és bűntudata miatt. Mindez Timár meghasonlását eredményezi
Meghasonlottsága kettős életének elkezdésével tovább mélyül. Menekül a társadalom közegéből, ahol ilyen súlyos lelki-érzelmi veszteségek érték. Eddigi széthulló világa helyett egy olyan életmódot próbál megvalósítani, amelyben újra megélheti az egyetemesség és a teljesség élményét. Ez a törekvése a Noémivel való kapcsolatában és a Senki szigetén megtalált idillben fejeződik ki.
Kettős élete a Senki szigetére való visszatérésével kezdődik, ahol három és fél év után újra megjelenik. Ettől kezdve két helyszínen éli az életét: Komáromban és a Senki szigetén. Fél évig boldogtalan milliomos, fél évig vagyontalan, keze munkájából élő egyszerű ember, de kiegyensúlyozott és boldog, mivel Noémi szerelme megadja neki azt az érzelmi melegséget, amit „alabástrom-szobor” feleségétől nem kap meg.
E kettős életvitel miatt azonban hazugságban kell élnie, amitől egyre jobban gyötrődik. „Minél tovább haladt e kettős életben, annál jobban érezte a kettős kötelesség ellentmondásokkal terhes zűrzavarát. Egyszerre két nemes, önfeláldozó lélek sorsáért tette magát felelőssé. Szerencsétlenné tette mind a kettőt, s önmagát a legszerencsétlenebbé a kettő között. Hová meneküljön?”
A kincsek ellopása miatti bűntudat rátelepszik Timár emberi kapcsolataira is. Végül már mindent lopottnak érez az életében. Tolvajlásai:
- Tíméától ellopta apja millióját, szíve férfiideálját, hitvesi hűségét
- Noémitől ellopta szíve szerelmét, kihasználta női gyöngédségét
- Terezától ellopta a bizalmát.
- Krisztyán Tódortól ellopta az egész óvilágot.
- Athalie-tól ellopta apját, anyját, házát, vőlegényét.
- Kacsuka Imrétől ellopta a boldogság reményét.
- és minden embertől lopja azt a tiszteletet, amellyel mindenki körülveszi.
Timár életében szembekerül egymással a gazdagság és a humánum. Életére nincs megoldás: Tímeától nem válhat el, és oka, ürügye sincs a válásra. Tímea még akkor se szakítana vele, ha hűtlensége kiderülne. Amikor meglesi feleségét és Kacsukát, megszégyenülve tapasztalja, hogy ezek az emberek sokkal különbek nála.
A kettős élet megoldhatatlan problémája és kínja az öngyilkosság felé sodorja. Ettől egy véletlen menti meg: találkozik Krisztyánnal, a kérlelhetetlen ellenféllel, aki már-már leleplezi, amikor váratlanul elnyeli a rianás.
Halálakor Krisztyán Timár ruhájában van és Timár tárcája van a zsebében. Tavasszal, a jég felolvadása után megtalálják a holttestet, és mindenki azt hiszi, Timár halt meg. Ez ad lehetőséget Timárnak, hogy kivonuljon a társadalomból, a polgári létből, amelyben boldogtalan volt, és visszatérjen a természetbe, ahol végre újra emberi életet élhet.
Otthagyja feleségét, házát, vagyonát – bevallja Noéminak egész kettős életét, aki megbocsát neki. Most már végleg a Senki szigetén marad, ezáltal megszabadul a pénz fojtogatásától és visszaadja Timéának a szabadságát.
Romantikus vonásai ellenére Timár hétköznapi ember, akit házaséletének problémái, lelkiismeret-furdalásai, gyásza és öröme közel hoz az olvasóhoz. Nem annyira regényalak, hanem hús-vér ember benyomását kelti.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
