Előreutalások: Már az első fejezetekben megjelennek a fontos szereplők és azok a motívumok, amelyek később fölerősítve, kibontva a mű cselekményét adják. Példák:
- Timár és Timéa első találkozása a Szent Borbála fedélzetén már sejteti későbbi kapcsolatukat. A süllyedő hajóról megmentett török lány csak hálát érez megmentője iránt, komolyabb rokonszenvet nem. Ez kiderül abból, hogy mikor Timárt lesodorja egy hullám a hajó orráról, s azt hiszik, meghalt, Timéa semmit nem érez, holott korábban, amikor a fehér cicát látta odaveszni, azt megsiratta. (Azaz nem rideg szívű, csak épp Timár nem érdekli, nem vonzza.)
- Az inspiciens (vámtiszt) levélben azt üzeni sógorának, Kacsuka Imrének, aki a komáromi seregellátási osztály főnöke, hogy Timár „arany ember”, érdemes rá felfigyelni.
- Timéa és Noémi találkozása a Senki szigetén előrevetíti a két nő sorsát, és Timár kettős életét is: „egymás szemébe tekintettek, s mind a ketten valami álomszerű sejtelmet láttak ki egymás szeméből… A két leány… megérzé, hogy ők valaha egymás sorsának rejtelmes intézői lesznek…”. Szembenállásuk már az elején sokat sejtetően megmutatkozik. Timárék útban Komárom felé fedezik fel a Senki szigetét és lakóit. Timéa és Noémi között a cica, Narcissza miatt jön létre egy ártatlan nézeteltérés, és már ekkor kölcsönös ellenszenvet éreznek egymás iránt.
- Felbukkan a szigeten Krisztyán Tódor is mint Noémi „vőlegénye”, aki a szigeten élőket feljelentéssel zsarolja. Vele kapcsolatban meséli el Teréza mama családja szerencsétlenségét (férje, Bellováry volt Krisztyán Tódor apjának kezese), a történetben szó esik Brazovics Athanázról.
- Krisztyán Tódor megjelenése a halálba kergeti Ali Csorbadzsit, aki egyetlen lányát komáromi rokonára, Brazovics Athanázra bízza, aki egy szipolyozó gabonakereskedő.
- Búcsúzáskor Timár azt mondja Terézának, hogy még visszajön a szigetre.
- A haldokló Ali Csorbadzsi mondataiban jelenik meg elsőként a „vörös hold’”, „vörös félhold” motívuma, amely újra meg újra visszatér Timár életének válságos fordulópontjain.
- Amikor Timéa belép a Brazovics-házba, már akkor csírájában felsejlenek a később végzetessé váló szenvedélyek, a gyűlölködés és a féltékenység Athalie és Timéa között. Kacsuka elképedve bámulja Timéa szépségét, mire Athalie szeme megvillan.
- Timár is bánatosan nézi, milyen kedvesen mosolyog Timéa Kacsukára.
Elbeszélésmód: a regény elbeszélője E/3. személyű elbeszélő, kivéve az utolsó fejezetet, amelyben az elbeszélés én-formába vált (a történetmondó maga is szereplővé válik).
Ez a váltás egyszerre megerősíti a történet hitelét, valószerűségét és elbizonytalanítja azt.
Erősíti a valószerűséget:
- az elbeszélő saját gyerekkori emlékeihez kapcsolja Timár eltűnését Komáromból.
- az elbeszélő személyes tapasztalataként beszéli el a Senki szigetén élőkkel való találkozást.
Elbizonytalanítja a történet valósághitelét:
- az elbeszélő (író) szerint maga a sziget öregembere biztatta őt története kitalálására – azaz Jókai hangsúlyozza a kitaláltságot, ami a mese, a fikció világába utalja az egész cselekményt és visszamenőleg módosítja a történetről való tudásunkat.
Ez a tudásunk bizonytalanná válik, mivel nem dönthető el, hogy az időváltás Timár sorsára vagy az elbeszélői magatartásra vonatkozik-e.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
