Szerkezet: összefogott, egységes (nem kisebb-nagyobb novellák, anekdoták füzére), tudatosan komponált.
Expozíció: Az Al-Dunán szolgálatot teljesítő Timár Mihály megmenekít egy török apát és a lányát, akik ki akarnak szökni Törökországból.
Bonyodalom: Timár enged a kísértésnek, és sajátjaként bánik Ali Csorbadzsi kincseivel. Meggazdagszik, feleségül veszi Timéát, de házassága boldogtalan (Timéa hűséges, de hideg, mert titokban Kacsukát szereti).
A cselekmény kibontakozása: Timár visszatér a Senki szigetére, beleszeret Noémibe és kettős életet él, ami miatt lelkiismeret-furdalása van. A világban való boldogulás lehetőségeinek felvonultatása a regény szereplői által.
Tetőpont: Timár öngyilkosságba szeretne menekülni ellehetetlenülő élete elől, ettől egy véletlen menti meg (Krisztyán Tódort nyeli el a rianás az ő ruhájában, ezért azt hiszik, ő halt meg).
Megoldás: Timár végleg a Senki szigetén marad és mindenki halottnak hiszi. Athalie majdnem meggyilkolja Timéát, és emiatt börtönbe kerül.
Timéa felépül és feleségül megy Kacsukához, de sohasem lehet igazán boldog Athalie utolsó gonoszsága miatt, aki közli vele, hogy Timár nem halt meg és egyszer még visszatérhet (csak Timár tudott a rejtekszobáról, amelyet Athalie a Timéa elleni merényletkor használt – Timéa nem kaphatott volna értesítést a szoba létezéséről Timár „halála” után, ha Timár tényleg meghalt volna).
Cselekményvezetés: lineáris (időrendben haladó).
Cselekményformálás: a romantikus cselekményformálás jellemző sajátosságait találjuk a regényben.
- az események drámai csomópontokba sűrítése. Példák ilyen hatásos jelenetekre:
- Brazovics házának, javainak elárverezése. A megrendült nők, a halott kereskedő felesége és lánya, Athalie, valamint Timéa nincstelenül, a teljes reménytelenség állapotában, kétségbeesve várják sorsukat, amikor megjelenik Timár Mihály, mint az égből alászálló angyal, és kiderül, hogy mindent visszavásárolt nekik. Feleségül kéri Timéát, de a másik két nő is visszakapja anyagi biztonságát.
- bírósági jelenet a regény befejezésében. A gyilkossági kísérlet miatt perbe fogott Athalie leleplezi Timéa előtt a Szent György-kép és a rejteküreg titkát. Ha a tört kard nem vezethetett célhoz, most ezzel a jelképes tőrdöféssel áll bosszút vetélytársán.
- jellemzően romantikus eszköz továbbá a véletlen szerepének megnövelése a történetben. A véletlen számlájára írható cselekménymozzanatokból hiányzik a motiváltság, ugyanakkor alkalmasak arra, hogy fordítsanak az események menetén. Ilyen véletlen esemény pl. Krisztyán Tódor halála.
- romantikus utópia: a Senki szigetén berendezett mintafalu a maga minta-közösségével. Bármilyen romlott is a társadalom, az ember nem vonulhat ki belőle, ezt nyilván tudta Jókai is, de tőle nem a valóság tükörképét várták az olvasók, hanem egy olyan történetet, ami jól végződik.
- váratlan fordulatok. Jókai meglepi olvasóit: mindig más történik, mint amit az egyes szereplők vagy az olvasók várnának. Példa: már az expozíció is groteszk, hiszen a Senki szigetét a boldogság otthonának hisszük, aztán megjelenik Krisztyán, majd Teréza elmondja, hogyan kerültek a szigetre, és elbeszéléséből kitűnik, hogy a boldogság csak látszat (Brazovics úr követelése elől menekültek, és most attól félnek, hogy Krisztyán feljelenti őket, s elvesztik az otthonukat).
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
