1. rész 20. fejezet: Névtelen levelek
Julien rájön, hogy de Rênal úr névtelen levelet kapott, és kitalálja, mi lehet benne. Figyelmezteti de Rênalnét, hogy aznap éjjel nem találkozhatnak, mert a férje gyanakszik.
Az asszony azt képzeli, ez csak ürügy, mert Julien nem akarja látni. Másnap reggel a szakácsnőn keresztül egy könyvet küld Juliennek, melynek a 130. oldalán a fiú levelet talál.
A levél elején de Rênalné azon tépelődik, hogy Julien vajon szereti-e még vagy már ráunt az örökös lelkifurdalásaira.
Ezután előadja a tervét. Ha ugyanis a férje tényleg névtelen levelet kapott, akkor kitudódott a titkuk, és cselekedni kell.
Az asszony másnap azt fogja mondani de Rênal úrnak, hogy ő is kapott egy névtelen levelet, és követelni fogja tőle, hogy küldje el a háztól Julient. A levelet persze de Rênalné fogalmazta meg Valenod nevében, és Juliennek kell elkészítenie: az asszony ad ehhez egy kékes papírlapot, amit Valenod-tól kapott még régen, és Juliennek arra a papírra kell egy könyvből kivágott szavakat ragasztania.
A Valenod nevében írt levélben Valenod közli, hogy tudja de Rênalné titkát és megzsarolja az asszonyt. Ha de Rênalné szakít Juliennel és engedelmeskedik (azaz Valenod szeretője lesz), akkor elhitetik a férjével, hogy a hűtlenségéről szóló pletyka csak rágalom. Ha nem, akkor Valenod mindenkinek elmondja, hogy de Rênalné házasságtörő viszonyt folytat Julien Sorellel.
Ha elkészült a szavak felragasztásával, Juliennek el kell juttatnia a levelet de Rênalnénak, aki majd bemegy a faluba és feldúltan jön haza, mintha ott nyomta volna kezébe egy ismeretlen.
Julien ezalatt menjen sétára a gyerekekkel, és a sziklákról figyelje a Galambtornyot. Ha tervük sikerül, az asszony fehér zsebkendőt fog kitűzni a toronyba, ha nem, akkor semmilyen jelet nem ad.
Ezután a fiúnak Verrières-be kell mennie pár hétre, ahol össze kell barátkoznia mindenkivel, akivel csak tud, még a liberálisokkal és Valenod-val is. Azt kell elérnie, hogy híre menjen, hogy ő Valenod-hoz fog beállni nevelőnek (és remélhetőleg de Rênal úr ezt meg akarja majd akadályozni).
De Rênalné lelkére köti Juliennek, hogy legyen kedves és udvarias azokhoz a közönséges emberekhez, akiket annyira megvet, mert ők irányítják a közvéleményt. Márpedig a közvélemény ítélete nagyon fontos de Rênal úr számára, aki végül azt fogja tenni, amit a közvélemény előír.
A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
