Dosztojevszkij, a Bűn és bűnhődés szerzője

Porfirij Petrovics: a vizsgálóbíró, ő vezeti a nyomozást. Nevének első tagja görögül bíbort jelent (a szereplőnek a hatalommal való kapcsolatára utal), a második kősziklát (szilárdságára utal). Rendkívül intelligens, szinte „belelát” Raszkolnyikov lelkébe. Minden egyes pillanatban tisztában van a főhős idegállapotával.

Porfirij és Raszkolnyikov egy baráti látogatás során ismerkednek össze (Razumihin viszi el Raszkolnyikovot a vizsgálóbíróhoz). Raszkolnyikov ellen nincs tárgyi bizonyíték, Porfirij csak pszichológiai érveket tud felsorakoztatni.

Dunya (teljes neve: Avdotya Romanovna Raszkolnyikova). Raszkolnyikov húga. Sok mindenben hasonlítanak egymásra, külső és belső tulajdonságok terén is. Dunya intelligens, öntudatos, határozott nő. Rossz anyagi helyzete miatt silány az öltözete, ennek ellenére ugyanolyan büszke, mint a bátyja. Ugyanúgy a maga feje után megy, mint Raszkolnyikov, és ugyanúgy képes a részvétre. De bátyjával ellentétben ő önfeláldozó is és mindig ura önmagának.

Razumihin (teljes neve: Dmitrij Prokofjics Razumihin). Neve beszélő név, az orosz „razum” (=ész) szóból ered. Ebben az esetben a név jelentése (ész) nem annyira a csillogó intelligenciára utal (ami inkább a vizsgálóbíró sajátja), hanem a helyes cselekvés képességére (józan paraszti észre).

Razumihin a főhős barátja, derűs természetű, jóhiszemű, jóravaló fiatalember. Sokat tesz Raszkolnyikovért, de elsősorban inkább az élet gyakorlati dolgaiban segíti, és fizikai valóját (testét) igyekszik megmenteni, ápolja, amikor beteg. A lelkiállapotát nem érti meg. A vizsgálóbíróval ellentétben Razumihin nem veszi észre barátja torzult lelkiállapotát, egyszerűen csak betegnek gondolja.

Alakja egyfajta pozitív válasz Raszkolnyikov problémájára, hiszen Razumihin képes küzdeni a nyomor ellen.

Szvidrigajlov (teljes neve: Arkagyij Ivanovics Szvidrigajlov). Dunya egykori munkaadója, jómódú földbirtokos. Erkölcsileg romlott, az élvezeteknek (mindenekelőtt a kéjvágynak) élő, gátlástalan ember.

Ő Raszkolnyikov torzképe a regény világában: rajta látható, hogy hogyan működne Raszkolnyikov elmélete a gyakorlatban. Szvidrigajlov az, aki valóban áthág minden erkölcsi törvényt, s mindent megenged magának, mert hatalma, pénze van, és megteheti (a megfelelő összegért mindig eltussolják neki a tetteit).

Gátlástalansága nem ismer határokat (nemi erőszakot követ el egy kislányon, inasát addig kínozza, míg meg nem öli magát, meggyilkolja a feleségét stb.). Ugyanakkor esetenként nagylelkű cselekedeteket is végrehajt (pl. kifizeti az árván maradt Marmeladov-gyerekek taníttatását).

Beteg lelkű, patologikus eset. Időről időre hallucinál: akik miatta haltak meg, azoknak a kísértetei meglátogatják (felesége, inasa).

Szemet vet Dunyára, de nem sikerül meghódítania, és ez végképp ráébreszti életének ürességére. A végén öngyilkosságot követ el.

Marmeladov. Szonya apja, alkoholista köztisztviselő. Neve beszélő név, a „marmelad” szó jelentése oroszul: lekvár. A név a szereplő akaratgyengeségére utal. Marmeladov nem tud ellenállni az italnak, minden pénzt, értéktárgyat eliszik (még felesége holmijait is) és ezzel nyomorba taszítja a családját.

Aljona Ivanovna: öreg uzsorásasszony, zálogosnő. Bizalmatlan, rosszindulatú, gyanakvó. Féleszű húgát, Lizavetát reggeltől estig dolgoztatja és veri. Ügyfeleitől mértéktelenül magas uzsorakamatot szed. Raszkolnyikov baltával agyonüti és kirabolja.

Lizaveta: az öreg uzsorásasszony húga (féltestvérek), kicsit félkegyelmű, de becsületes, istenfélő és jó ember. Megölése nem szerepelt Raszkolnyikov tervében, de Lizaveta épp akkor lép be a lakásba, amikor már végzett kiszemelt áldozatával. Mivel szemtanú, nem hagyhatja életben.

Luzsin: neve beszélő név, az orosz „luzsa” (= tócsa) szóból ered. Dunya vőlegénye, vagyonos jogász. Mogorva, tapintatlan, kicsinyes, hiú és zsugori ember, aki szereti hallani a saját hangját. Fejébe vette, hogy egy nincstelen lányt fog feleségül venni, aki majd hálás lesz neki, amiért kimentette a nyomorból. Be akarja sározni Raszkolnyikovot az édesanyja és a húga előtt, mert Raszkolnyikov átlát rajta és ellenzi a Dunyával való házasságát.

Lebezjatnyikov: neve beszélő név, az orosz „lebezity” (= csúszni, mászni) szóból ered. Vézna kishivatalnok, Luzsin egykori gyámfia, most barátja és szobatársa. Sekélyes, korlátolt és együgyű. Fiatal progresszista, de még feladatához, a propagandához sem ért, magyarázataiba folyton belezavarodik. Ugyanabban a házban lakik, ahol Marmeladovék, és kitúrja onnan Szonyát, mert prostituált lett. Ezt úgy teszi, hogy közben a szabad szexualitást hirdeti, ráadásul tetszik neki Szonya.

Szereplők csoportosítása: Dosztojevszkij alakjai nem szenvedélyeik, hanem gondolataik megszállottjai. Egy-egy eszme teljesen meghatározza és a maga képére torzítja a hősök tudatát.

A regényben nemcsak Raszkolnyikov, hanem a többi szereplő is képvisel valamilyen eszmét. Az alábbi módon lehet rendszerezni a különböző eszméket képviselő szereplőket:

Pozitív eszmék és életértékek képviselői:

  • Razumihin (az értelmes cselekvés képviselője) – szerepe: megmenti Raszkolnyikov fizikai valóját (testét).
  • Szonya (a jóság és a szeretet képviselője) – a világ szemében bűnös prostituált, de valójában a hit vezérli, szerepe: Raszkolnyikov lelkéért küzd
  • Dunya és Pulherija Alekszandrovna (Raszkolnyikov húga és édesanyja): az önfeláldozó, támogató, elfogadó szeretet képviselői
  • Porfirij (a törvény képviselője) – méltó vitapartner, szerepe: Raszkolnyikov szellemét vizsgálja

 

Negatív eszmék és életértékek képviselői:

  • Luzsin és Lebezjatnyikov (a magánérdek, az önzés és a képmutatás képviselői) – az eszme megjelenési formája: alantas, alattomos húzásaik vannak
  • Marmeladov (a személyiség teljes feladásának, szétesésének képviselője) – az eszme megjelenési formája: Marmeladov az alkohol rabja
  • Szvidrigajlov (az élvhajhászat és a gonoszság képviselője) – az eszme megjelenési formája: nemi erőszak, gyilkosságok, következménye beteges hallucinálás (kísértetek látogatják), végül bűnös életéből az öngyilkosságban keres kiutat

 

A regényben az emberi élet három fő szférája, a test, a lélek és a szellem is képviselve van egy-egy szereplő által (Razumihin: test, Szonya: lélek, Porfirij: szellem). E három szólam közül Szonyáé (aki a lélek és a szeretet képviselője) tűnik a legmagasabb rendűnek.

Ez azt sejteti, hogy az emberi szférák közül a lélek a legfontosabb, az eszmék közül pedig az isteni gondviselésbe vetett hiten alapuló szeretet eszméje a legerősebb.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!